Két gondolatfoszlány:
"Ment-e a dressz-kódok által a világ elébb?" Nem-Vörösmarty Mihály
Diplomamunka címe 2017-ből:
A dressz-kód hatása az oktatás színvonalára a felsőoktatásban, magyar és külföldi példákon át bemutatva.
Vasúti fejlesztés
2012.04.15. 16:38
A helyközi tömegközlekedéssel kapcsolatos eddigi intézkedésihez kapcsolódóan kormány közeli körökben felmerült, hogy további párhuzamosságokat kellene megszüntetni a vasúti közlekedésben.
Első lépésként a baloldali síneket szednék fel.
Szólj hozzá!
Édes anyanyelvünk III.
2011.07.28. 18:38
Megint a Haditechnika folyóirat került a kezembe. Érdekes lap annak, aki érdeklődik a téma iránt. Ugyanakkor, a megjelenő cikkek, tanulmányok nyelvi minősége pocsék. Bizonyságul álljon itt egy rövid idézet a 2011/3 szám "A Friedman-elmélet" című cikkéből:
"Dr. George Friedman politikatudományokkal foglalkozó amerikai író. Nemzetközileg elismert geopolitikai és biztonságpolitikai kutató. A texasi Austinban él. Több könyv szerzője.
Legismertebb művei: A következő 100 év, az Amerika titkos háborúja, és A háború jövője. Magyarországon született holokauszt-túlélő. Később családjával az Egyesült Államokba vándorolt, ahol új életet kezdett. ..."
Elképzelhető, hogy csak a tördelés sikerült ilyen szerencsétlenül. De így a szerkesztetlenség, átgondolatlanság benyomását kelti az érdeklődő olvasóban.
Szólj hozzá!
Velencei riport 2
2011.07.26. 21:29
Ismét a Velencei- tó környékén jártunk.
A vasúti építkezés lassan bár, de halad. A velencefürdői állomáson elkészültek az aluljáró kijáratainak vázai. És beépítették a lifteket. A késztől még messze van.
Velencén járva szemünkbe ötlött az építkezés főbb adatait mutató hatalmas tábla. Ebből nem csak az derült ki, hogy még jövőre is tartani fog, hanem az is majdnem 55 milliárd forint az érintett szakasz felújításának tervezett költsége.
Drótszamarunkat továbbhaladásra ösztökélve, belebotlottunk a másik hírhedt építkezésbe. Az első pontos érő dobás az, hogy a bicikliutat egy helyen ravaszul bevezették egy bugyorba. Pontosabban, az út korábban a vasútállomás után a tópartra kanyarodott és kint felejtették az útirányt jelző táblát.
Egy-két perc múlva pedig elénk tárult a velencei strand látképe. Íme:
A parti útról, ahonnan mostanig be lehetett látni lényegében az egész tavat, sőt a közeli dombok egy részét is, most ez látszik:
Persze, ha elkészül az üzletsor, akkor javulni fog a helyzet: felfújható krokodilokat, üdítő- és fagyi-reklámokat csodálhatunk majd vitorlások, hattyúk, nádasok helyett.
Címkék: velence építkezés út vasút strand kerékpárút látvány biciklis látkép
Szólj hozzá!
Édes anyanyelvünk II.
2011.07.09. 18:08
Ezúttal a SPAR-csoport harmónia című kiadványa 2011. júliusi száma verte ki a biztosítékot. Persze, jogos a megjegyzés: minek olvasol ilyet egyáltalán?
Azt mondja a címlapsztori első bekezdése (8. oldal):
"Egy tábla tejcsokoládéban 52-55 gramm cukor található, a szőlőben ezzel szemben 18, az almában pedig mindössze 7 gramm, melynek nagyobb része gyümölcscukor. Eszerint a gyümölcscukor az édes nassolnivalók egy egészségesebb alternatívája?"
Már az első mondattal is több problémám van.
A tábla csoki nem teljesen nyilvánvaló mértékegység (vannak 50-90-100-190-200-300 grammos táblák is). De itt még elfogadható az a vélekedés, hogy a 100 grammosra gondolt a szerző.
Azonban a szőlő és az alma esetében? Egy kiló? Egy darab? Egy fürt? 100 gramm, mint a csoki vélt mennyisége?
De a nagyobb baj az, hogy az első mondatból semmilyen módon nem vonható le a második mondat által sugallt feltételezés. Véleményem szerint ez a következtetés vonható le, ha elfogadjuk előfeltételként, hogy a túl magas cukortartalom nem egészséges:
A gyümölcsök, cukortartalom szempontjából, egészségesebb alternatívái a tejcsokoládéknak.
Biztosan túl érzékeny vagyok, de ez a mondat el is vette a kedvemet az amúgy érdekesnek ígérkező cikk olvasásától.
Címkék: egészség csokoládé spar nass gyümölcscukor
Szólj hozzá!
Édes anyanyelvünk I.
2011.06.07. 22:51
Magam csak "laikus" használóként találkozom nyelvünkkel, nem vagyok szakember. Nyilvánvaló, hogy időnként én is helytelenül használom. Mégis elborzaszt, amit nap mint nap tapasztalok a nyelvhasználat ügyében. Nem csak a helyesírásra, hanem a szerkesztettségre, a kifejezésmódra, a nyelvhelyességre is gondolok.
Ebben a sorozatban példákat tervezek megjeleníteni. Elsőként álljon itt egy bekezdés a Haditechnika folyóirat 2011/2 számának 35. oldalról.
Az AVIC csoportja még 2009-ben közölte, hogy WS-15 jellel zajlik egy új gázturbina fejlesztése a következő generációs vadászgéphez, de ez még nem operatív. Az új gépet nem kockáztatják bizonytalan hajtóművel. Ez 2x116 kN (11 794 kg) tolóerőt jelent.
Felolvastam a fiamnak (általános iskolás). Azt mondta, hogy "De hát nincs kapcsolat a mondatok közt!"
Még egy, ugyanebből a számból: 43. oldal, 1. ábra. A magyarázó szöveg:
A digitalizált Szojuz főbb méretei
Az ábrán egy rakéta digitalizált képe látható, a főbb méretekkel. De maga a rakéta nem digitalizált.
Szólj hozzá!
Velencei riport 1
2011.05.27. 00:21
A fenti képet Velencefüdőn volt szerencsém készíteni. Hiszik vagy sem, ez a kilátás fogadja a látogatót, ha leszáll a vonatról és a tó felé tekint. Teljesen hasonló a látvány akkor is, ha a másik irányba néz.
Hogy mi történt itt?
Tavaly kezdődött a felújítás, ami hosszú szakaszon érinti mind a vágányokat, mint az átjárókat, mind az állomásokat.
Az teljesen világos, hogy a fejlesztés bőven ráfért minderre. A régi jó V43-asok helyett ma már többnyire a szép piros szerelvények járnak. A kritikán aluli épületeket rendbe hozása értékelhető tett.
Ugyanakkor, felfoghatatlan, hogy miért kellett ennek a velencefürdői állomáson -gondolom, nem unikális módon- az összes fa kivágásával is együtt járnia. Telepítettek ugyan új növendékeket, de azt az árnyat és illatfelhőt, amit a régi fák adtak, ezek még sokáig nem fogják pótolni.
Az építkezés miatt a helyi közlekedés lényegesen kényelmetlenebb lett, pl. megszűnt a közúti vasúti átkelőhely Velencefürdőn. Aki kocsival szeretne a partra menni, Velencén vagy Gárdonyban tudja megtenni. Gyalog is csak átbotorkálni lehet, mert –bár tavaly láttunk ott utoljára munkagépet- az átkelő egész területe fel van dúlva. A peronra is szegélykövekből összetákolt "lépcsőn" lehet feljutni.
A legérdekesebb az átkelők átépítése. Kápolnásnyéken közúti aluljáró lesz a vasút alatt. Az igen nagy forgalmú kereszteződésben eddig fénysorompó volt. Több alkalommal is előfordult, hogy láttunk ott autót várakozni. Igaz, már vagy 40 éve járunk a környékre nyaralni. A mai technikai viszonyok közt 1-2perc az indokolt várakozás. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ez a beruházás bármikor is megtérüljön.
Ugyancsak aluljáró épül Velencén. Itt talán indokoltabb, mint a kápolnásnyéki , különösen, hogy itt vagy két évtizede teljesen megszűnt a közúti átkelő. Igaz, egy kilométerrel odébb felüljáró épült, ami jelenleg is láthatóan elbírja a forgalmat.
Ehhez a két munkához hosszú időre ideiglenes útszakaszokat építettek és jelentős forgalomkorlátozásokat vezettek be.
A legizgalmasabbnak a gyalogos aluljárók ígérkeznek. Velencefürdőn a következőket véljük látni. Eddig az állomás egyik végén egy felüljáró állt, a másikon, a közúti mellett szintbeli gyalogos átjáró. A felüljáró, eredeti funkcióján kívül, alkalmi kilátóként is üzemel, pompásan ellátni Fehérvárig, végig az északi oldal dombjai, a tó, a nádasok … Ezek helyett –feltételezem, hogy a felüljáró napjai is meg vannak számlálva- egy gyalogos aluljáró épül most. Lesz lift, három is, ha minden igaz, lépcső, rámpa!
Amióta figyelgetjük az építkezést, kiderült az is, hogy az állami beruházásnak, amit uniós támogatással finanszíroznak, a végén megint kisemmizett vállalkozók állnak sorba pénzükért.
Megjegyzés: amikor még ifjabb koromban kis nyaralónkba jártam vonattal, kb. 45 perc alatt értem Velencefürdőre Budapestről. Most, a villamosítás, a korszerűbb szerelvények beszerzése után, bő 20 év elteltével, ez a bravúr nem sikerül: nincs 1 óránál rövidebb menetidő.
Címkék: máv unió támogatás felújít kilátás velencefürdő
Szólj hozzá!
Nyugdíj? Szerződés? Szolgálat?
2011.05.19. 23:14
A korkedvezményes nyugdíjak lehetőségének jövőbeni csökkentése érthető és akár vállalható cél is lehet. Meg lehet találni az érintett szervezetekben (rendőrség, tűzoltóság, stb.), vagy kiterjesztve a kört: az állam működtetése területén azokat a foglalkoztatási formákat, amiket az éles bevetésre már alkalmatlannak tekintett munkavállalónak fel lehet ajánlani. Ez is lehetne egyfajta életpályamodell, hogy divatos szóval éljünk.
Ugyanakkor a már szolgálatban állók ügye keményebb dió. Pusztán emberi, erkölcsi, etikai oldalról vizsgálva és nem precíz jogi szempontból a következőt mondhatjuk. Ők munkába állásukkal kötöttek egy szerződést az állammal illetve közvetve a zemberekkel, hogy szolgálatba lépnek adott -az érvényes törvények szerinti- feltételekkel. Ennek a szerződésnek részét képezik munkafeltételeik, munkaidő-beosztásuk, jövedelmük, juttatásaik épp úgy, mint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetősége. Nem kétséges: ez a szerződés módosítható. Azonban, ebben az esetben felül kell vizsgálni a szerződés többi pontját, nem egyszerűen kihúzni az egyiket, különösen nem, ha az kedvező a munkavállalóra nézve.
Éppen ezért az ellenzők helyében én nem azzal érvelnék, hogy "menjen havi 100000-ért tüzet oltani X.Y. édesanyja", hanem azzal, hogy kötelességeket és a juttatásokat egységben kell kezelni.
A már nyugdíjban lévők hiánytalanul teljesítették egykori szerződésüket és megkapták juttatásaikat is, köztük a korengedményes nyugdíjba vonulást. Ennek elvonása esetén annak értékét kompenzálni volna szükséges. Erre számtalan mód kiötölhető, például visszamenőleges hatállyal a teljes szolgálati időre többlet-jövedelem egy összegű kifizetése (természetesen a túlóra-díjakat is ideértve). Ebbe az érintettek jelentős része alighanem beleegyezne.
Ha viszont kompenzáció nélkül szüntetik meg e két csoport kedvezményét, pusztán azért, mert a költségvetés ill. a nyugdíjkassza számára ez túlzott megterhelést jelent és az érintettek védekezési potenciálja csekély, akkor
az állam ebből származó megtakarítása erkölcstelen jövedelem és mint ilyen 98%-os adóval sújtandó, amit az állam fizessen meg az érintetteknek!
(a szerző nem érintett az ügyben)
Címkék: nyugdíj lázár szolgálat pofátlan korkedvezmény korengedmény
1 komment
Békekölcsön
2011.05.04. 22:47
El kell ismernem: ötletes. Persze, bujkál bennem a kisördög és kíváncsi, hogyan jutott ez a plébános úr eszébe.
Az államadósság csökkentésének igazi tétje a gazdasági növekedés. Ha 80% fölé emelkedik az államadósság (ahogyan Magyarország esetében is), akkor indul el igazából a katasztrófa - fejtette ki az MTV Ma reggel című műsorában Horváth Tihamér, a Széchenyi-Terv Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke. A kormány által létrehozott Összefogás az Államadósság Ellen Alap irányító testületének tagja szerint ma Magyarországon egymillió ember lenne képes befizetni a rá jutó államadósság (2 millió forintos) összegét. A vállalkozó azonban elismerte, hogy a népesség 10%-ának befizetését várni "hiú ábránd".
( www.portfolio.hu/gazdasag/egymillio_magyar_fizethetne_be_az_allamadossag_elleni_alapba.148916.html )
Vicces ez a "Széchenyi-Terv Gazdaságfejlesztő Társaság". Lehet, hogy a "Széchenyi Terv- Gazdaságfejlesztő Társaság" szerencsésebb név lenne?
Afelől nincs kétségem, hogy aki ide befizet az rendes ember (ebből a szempontból, legalább is). De az is bizonyos, hogy a befizetők jó része nem volt hajlandó az előző-előző kormány reformjai (vagy ha úgy jobban tetszik: "reformjai") miatt reá jutó terheket viselni, nem hogy még önként befizetni.
Mindenesetre, a kormány feltalálta a spanyolviaszt és 60 év után ismét lehet békekölcsönt jegyezni Magyarországon. Tény, most nem is ígérik a visszafizetést, de régen is inkább a kényszer, mint a haszon reménye segítette a jegyzési tervek túlteljesítését.
Az is egy érdekes aspektus, hogy két legyet üthetünk egy csapásra. A befizetett összeggel -remélem, mindenféle tanácsadó díjak, jutalékok és hasonlók nem terhelik majd- csökkenhet az államadósság. Egyidejűleg pedig némi vásárlóerő is eltűnik, ami az infláció ellen hat.
Remélem, lesz számláló és megtudjuk, hányan és mekkora összeggel járulnak hozzá az államadósság lebontásához.
Magam, mindenesetre, jelentős összeggel fogok hozzájárulni. Igaz, csak közvetett módon: munkáltatóm a magánnyugdíj-járulékaimat saját számlám helyett a központiba utalja és lelkes támogatásunkat a háta mögött tudva, jutalmak helyett válságadót fizet.
Címkék: az összefogás államadósság alap ellen csökkent békekölcsön befizet
Szólj hozzá!
Alkotmány-kiegészítés I.
2011.04.24. 23:32
Azon állampolgárok, akiknek eladósodottsága meghaladja előző éves jövedelmük 50%-át, büntetőjogi következmények nélkül lophatnak az állami vagyonból.
Ez a lehetőség mindaddig fennáll, ameddig az államadósság nagysága szerinti korlát él az Alkotmánybíróság jogkörét tekintve.